Barcánfalva
Barcánfalva, legkorábbi írásos említései: 1326: Zurduky, ekkor ajándékozta Károly Róbert ezt a birtokot Stan fia Stanislaus vlach kenéznek, akit Barcánnak, Barzannak is neveztek, 1396: Barzanfalua. Barcánfalva külön falu lett Szurdoktól nyugatra. 

A Máramarosi Havasok vidékét őseink nem lakták be, még a völgyeket sem, csak őrhelyeket létesítettek az átjárók mentén. 1241 előtt csak királyaink, de 1241 után már a birtokosok, földesurak is telepíthettek birtokaikra munkásokat, telepeseket, hospeseket. Máramarost főként vlachokkal és ruszinokkal népesítették be apránként a XIII.-XVIII. századok folyamán. / A bányavidékekre és a városokba természetesen németek és magyarok települtek főként./

Máramaros déli, Trianonnal Erdélyhez csatolt részén még számos több száz éves fatemplom van, ezek közül 8 az UNESCO világörökség része lett. Az egyik a barcánfalvi, erről nincs fotó. A falu keleti végén található az ortodox kolostor. Sorban építik az új fatemplomokat és faépületeket. A látványos, szép épületegyüttes a turisták kedvelt célpontja lett, bár ez is része az ortodox "hagymakupolás honfoglalásnak", amely felháborító, ám itt az eleve vlachok, románok lakta környéken épülő kolostor talán mégsem oly bántó.

Barcánfalfva Trianon előtt Máramaros vármegye Suhatag járásához tartozott, 2.800 román mellett mintegy 500 német lakosa is volt. Ma már németek nincsenek, csak románok.    

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.  / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.erdely-szep.hu /