Berethalom
Berethalom legkorábbi
írásos említése 1283-ból maradt fenn: Berthalom.
Máshol is található Beret nevű település, és ez személynévként is előfordul 12.
századi oklevelekben. A személynévi névadás és a magyar halom összetétel jelzi,
hogy már a szászok 12.-13. századi érkezése előtt itt magyar vagy székely
település volt. Berethalom ritka szép látnivalója a
gótikus erődtemplom, amely a Szűz Mária tiszteletére szentelt 13. századi
templom átépítésével, bővítésével készült 1430-1524 között. A
faragott kő szószék 1518-ban, a
faragott padok 1514-1524 között készültek. Itt
található Erdély legnagyobb, 28 táblaképből álló
szárnyasoltára. A legrégebbi táblaképek 1483-ban készültek. A katolikus
toronyban 15. századi falfestmények láthatók. Az
erődtemplom védművei, várfalak, bástyák döntően a
15. században épültek, csak a harmadik, legkülső, befejezetlen falgyűrű későbbi,
16. századi. Az egyik kaputoronyban tárolták a szalonnát. Másik kaputorony a
városháza volt. Berethalom 1572-től 1867-ig szász
evangélikus püspöki székhely volt. 1704-ben Rákóczi
fejedelem kurucai ostrommal foglalták el. A templomerőd az Unesco
világörökség része.
Trianon előtt, 2259 lakójából 1215 német, 54 %,
868 román, 47 magyar volt. A szász többségű településről a németeket elüldözték,
ill. elköltöztek, mint ismeretes, Ceausescu diktatúrája idején a kitelepülő
szászokért az NSZK 10.000 márka fejpénzt fizetett, csak hogy elhagyhassák
Romániát. 2002-ben 2995 lakosából 2054 román, 666 cigány, 143 német, 5 %, és 132
magyar volt.
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a főoldal innen elérhető:
www.magyarorszag-szep.hu /
