Bihar, Bihari földvár
Bihar vármegye névadó települése ma 3100 fős falu Nagyváradtól északra 12 km-re. A falu lakosságának 90 %-a ma is magyar. Már a bronzkorban is lakták. Földvárát, vagy annak egy kisebb elődjét valószínűleg bolgár-szlávok építették. Honfoglaló őseink a bihari részt azonnal megszállták, s a ma is látható, nagyméretű, közel 5 ha-os földvárat már valószínűleg ők építették. Szent István korában ispáni, megyei és 1061-től püspöki székhely, s a dukátus, hercegség központja volt. A besenyők 1068-ban, a kunok és az úzok 1091-ben feldúlták. Ezt követően téglafalakkal megmagasították, de Szent László királyunk a közeli Nagyváradon új várat építtetett, s a megye-székhelyt, ispánsági várat, átköltöztette oda. A püspökség még maradt. 1241-ben a tatárdúlás után elvesztette katonai jelentőségét. 1896-ban a milleneum évében a földvár közepén álló talapzatra bronz turulmadarat helyeztek, amely 1919 után, a román érában "elveszett". A vár közelében X. századi honfoglaló magyar lovas-sírokat és X-XII. századi temetőt tártak fel.    

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.     / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.erdely-szep.hu /