Dálnok
Dálnok első fennmaradt
írásos emléke 1334-ből: Dalnuk, szláv eredetű. 1045
lakosából 1027 székely-magyar. A falut a falurombolás idején megszűnésre
ítélték, népessége jelentősen fogyott. Valószínűleg itt született
Székely Dózsa György, monumentális szobra a
központban áll. Feltételezett szülőházát emléktáblák és a kaszás-kardos kerítés
jelzi. / Dózsa György székely nemes lófő volt, nem
paraszt. Nándorfehérváron szolgált lovaskapitányként,
a királytól nemesi címert kapott vitézségéért. 1514-ben a Bakócz Tamás érsek
által meghirdetett török elleni keresztes hadjárat vezérének nevezték ki. A
hadjárat lefújása, a továbbii toborzás megtiltása után az összegyűltek a
nyomasztó földesúri terhek miatt a kaszáláshoz őket visszakényszeríteni akaró
uralkodó rend ellen fordultak, s feldúltak sok nemesi kastélyt. Kezdeti sikereik
után vereséget szenvedtek a Szapolyai János vezette
nemesi csapatoktól. Ez után következett a megtorlás. Török elleni harc helyett
"polgárháború", s 12 évvel később Mohács. Mondhatni, ezt Bakócz Tamásék rendesen
elkúrták./ A falu református temploma korai, román
stílusú templom volt. A XIV.-XV. században gótikus stílusban átépítették,
1886-ban megújították. A régi helyett új harangtornya 1922-ben épült. Középkori
erődfalait 1914-ben lebontották. A faluban jó pár kúria van, többségük sajnos
még leromlott állapotban. Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:
www.erdely-szep.hu
/