Fehéregyháza
Fehéregyháza
Segesvártól 4 km-re keletre, azzal szinte összenőtt település a Nagy-Küküllő bal
partján. Közelében bronzkori leletek, dák eredetű erődítés romjai valamint gót
temető jelzik alkalmasságát a megtelepedésre. Neve már a tatárjárás előttről,
1231-ből fennmaradt oklevélben előfordul. Korai székely település volt, mely a
Székelyföld és Szászföld közötti kis résben a vallonok, később a románok
betelepülésével vegyes lakosságúvá vált. 1849 július 31-én
a közelben zajlott az ún. Segesvári csata, Bem Apó
seregei és az osztrákokat segítő intervenciós orosz cári csapatok között,
melyeket Lüders tábornok vezetett. A csata az oroszok győzelmét hozta, itt és
Héjjasfalván mintegy 700-700 magyar honvéd esett el. A honvédeket itt temették
közös sírba, valószínűleg közöttük volt Petőfi Sándor
is, akit a közelben láttak élve utoljára. A falu szélén, a főúttól délre mintegy
3 km-re áll a csatában elesett honvédek turulmadaras
obeliszkje és Petőfi Sándor szobra valamint Bem Apó domborműve. A kert
bejárata melletti kis épület múzeum. A kegyeleti hely és a múzeum fenntartója a
fehéregyházi Petőfi Művelődési Egyesület. Ha véletlenül nincs nyitva, az
egyesület elnöke, Szabó József a közelben lakik,
fel kell hívni, ill. csoportos látogatást be is lehet előre jelenteni.
Vezetékes tel: 00-40-265-777-967, mobil:00-40-740-025-380,
email: szjozsika@freemail.hu
A főúton egy eldugott tábla
jelzi hol kell lefordulni, de nem pont az utcasarkon van a tábla elhelyezve. A
főút mellet Héjjasfalva felé, az Ispán kútnál a költő feltételezett elestének
helyén Petőfi-emlékmű áll. / Fehéregyháza 3000
lakosából 700-an magyarok. Szászok már csak hírmondónak maradtak, 1992-ben 19-en
voltak. /
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:
www.erdely-szep.hu
/
