Hegyközszentimre
Hegyközszentimre első írásos említése: 1332:
Villa sancti Emerici. Nevét a magyar Szent Imre hercegről kapta. Kora
Árpádkori település a Berettyó jobb partján. A XII.-XIII. században monostora
volt: Szent Imre Apátsága. A monostor a tatárjárás után hanyatlásnak
indult, a település a Nagyváradi Püspökség birtoka lett, földesura a váradi
püspök. Közelében több jelentős ütközet is volt, a XIII. században IV. (kun)
László ill. Pál országbíró és fiai között, a XIV. század elején Károly
Róbert győzte le itt a Tamás fiakat, 1604-ben Bocskai István fejedelem
hadai szorították a Berettyóba a habsburg császári csapatokat. Határában
"jellegzetes" helynevek, dűlőnevek őrzik múltunkat: Koppány kútja,
Akasztófa-domb, stb. A kis 600 fős falucska ma is magyar lakosságú. /
Fotók: 2013./
A bihari ispánság, vármegye, korai
központjaink egyike volt, a Bihari Dukátus gyakran a trónörökös hercegek
"saját országa" volt. Élmény a környéken autózva olvasgatni a kora Árpádkori
magyar és török eredetű magyar településneveket: Szalárd, (Hegyköz)Szentimre, Szentjobb, (Bihar)Félegyháza, Szalárdalmás, (Hegyköz)Csatár,
(Almás)Fegyvernek, Sárszeg, (Új)Fegyvernek, (Bihar)Csanálos, Poklostelek,
Paptamás, Nagyvárad, Kisszántó, Nagyszántó, Bors, stb., stb., stb.....
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:
www.erdely-szep.hu /