Kazán-szoros
Az Al-Duna Szentlászlóvár, Lászlóvára és Szörényvár
között tör át a Déli-Kárpátok sziklás hegyei
között. E táj mindig vadregényes, a Duna meder
sziklás, nehezen hajózható volt. A déli oldalon vezetett a római út, Traianus útja,
az északi oldalon a Széchenyi út. A 19. század elején Széchenyi és Vásárhelyi a
hajózhatóság idejét a sziklák robbantásaival és csatornák mélyítésével, ill. a
part mentén sziklába vágott út építésével növelték. Elérték, hogy a korábbi 150
nap helyett évente 290 nap lett hajózható a Duna itteni szakasza. Alacsony
vízállásnál a hajók rakományait szekerekre rakták és a part mentén létesített
úton fuvarozták át, s rakták vissza a hajókra. A szerbek és a románok a 70-es
évek elejére megépítették Vaskapu duzzasztógátját és vízi erőművét Orsova és
Szörényvár között, amely
jelentősen megemelte a Duna ezen szakaszán a vízszintet. Egész települések és
szigetek kerültek víz alá, s a Traianus út és a
Széchenyi út nagy része is. A folyó 600 m szélességről, de a Vaskapu megléte óta
4 km szélességről, csökken a Kazán-szorosban 150-180 m szélesre, és helyenként
80
m mélységű lett. A Kazán-szoros felső része a Nagy-Kazán-szoros, utána van egy
kiöblösödés, s az alsó rész a Kis-Kazán-szoros. A
Kazán-szoros neve török eredetű,
kazan = üst. Az északi oldalon az út a Nagy-Kazán-szorosnál eltávolodik a folyótól. Az itt látható képek nagy részét a Kis-Kazán-szorosról fényképeztem.
Az Al-Duna északi oldalát már Árpád népe megszállta a
honfoglalást követően, erről tanúskodnak a honfoglaláskori, ill. 10. századi
magyar sírleletek Orsován, Felsőlupkón, stb. A Duna itt határfolyónk volt ezer
éven át, a trianoni diktátummal csatolták a "nagyhatalmak" Romániához. Már
nagyon kevés, alig pár száz magyar él errefelé.
Videofilm a youtuben:
http://www.youtube.com/watch?v=gK5W6OCDOng&feature=PlayList&p=94FD6D9E71D5C8C3&index=22
és a vimeon:
http://vimeo.com/4763320
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:
www.erdely-szep.hu
/