Kiskadács és Nagykadács
Kiskadács és Nagykadács egykoron összetartozott, első fennmaradt írásos adatok egy Michael Akadáchit említenek 1505-ben. A települések neve a sztyeppéről hozott magyaros személynévi névadás. A közeli hegytetőn lévő várromot Orbán Balázs írta le: http://mek.oszk.hu/04800/04804/html/33.html  A népi hagyományt is, mely szerint Firtos vár és Kadács vár székelyei összefogva rajta ütöttek és legyőztek egy fosztogató tatár csapatot, s kiszabadították a foglyokat, valószínűleg a török időkben. A hegyen vezet a "rejtélyes" ókori hadiút is. A két Kadács jelentősebb települések voltak, az itteniek 1618-ban tértek át az unitárius vallásra, ettől kezdve unitárius a korábban római katolikus XV. századi késő gótikus nagykadácsi templom. 1812-ben Kiskadácson is építettek unitárius templomot, ám ezt 1969-ben elbontották, s az egykori kisiskola épületében tartottak Istentiszteleteket. Különleges nevezetességei voltak a két Kadácsnak a Nyikó patak feletti fedeles hidak, melyeken esetenként gyűléseket, bálokat is tartottak.

2005 augusztus 23-án a váratlan heves zivatarok hatására gyors, pusztító árvíz söpört végig Udvarhelyszéken. A Fehér-Nyikó is hatalmasra duzzadva vágtatott Farkaslakától Székelykeresztúrig, a két Kadácson is hatalmas károkat okozva. Elvitte a két fedeles hidat, s leomlasztotta a kiskadácsi unitárius imaház egy részét. Kádár Attila kadácsi lelkész az erdely.ma újságon keresztül keresett segítséget egy új unitárius imaház megtervezéséhez. Segítettünk. Építész fiammal elkészítettük az imaház vázlatterveit és költségvetést hozzá. Ezek alapján sikerült is támogatókat találnia az egyháznak,  s Kiskadácson felépült egy új unitárius imaház. A kiviteli terveket már egy erdélyi építész rajzolta meg az építési engedélyhez. Időközben a tevékeny Kádár Attila lelkészt elhelyezték a messzi Petrozsényba, Kadácsra új lelkész került, az imaház avatására már nem is hívtak meg bennünket. De a lényeg, az imaház megépült. 2013-ban jártunk arra, s akkor fotóztuk. Az eredetileg papír alapú fotókat 2005 október elején fotóztam, amikor egy kis segélyt vittünk egy árvíz károsult fiatal családnak, valamint egyeztettük a tervezési helyszínt és programot. / Kádár Attila azóta is jó barátunk, többször meglátogattuk őt Petrozsényban is. Sajnos már nem lelkész, folytonos tenni akarása, erős magyar és székely öntudata zavarta elöljáróit.

 A két színmagyar, egykoron módos székely falucska egyre inkább elöregszik, sok az üres ház.  1566-ban János Zsigmond seregében 5 székely lófő és egy gyalog képviselte Nagykadácsot. 1910-ben a két Kadácson még több mint 500 székely élt, mára 230-ra fogyatkozott a lakosság, a gyermekek Siménfalvára járnak óvodába és iskolába.

 / Az unitárius vallás az egyetlen magyar alapítású vallás. Reformvallás, protestáns, Dávid Ferenc alapította a XVI. században, főként az erdélyi magyarság körében, a történelmi Erdélyben terjedt el. János Zsigmond magyar király és Székely Mózes erdélyi fejedelem is unitárius vallású volt. Az alapító Dávid Ferenc Déva börtönében halt meg 1579-ben./         

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.  / Nyitóoldal: www.erdely-szep.hu /