Kőhalom
Kőhalom korábbi neve
Kozd, Kosd volt, mely valószínűleg a Kosd patakról
vonódott át. Az Árpádkorban királyi vár állt a
bazalt sziklán. A vár alatti települést a II. Géza által telepített
szászok alakították ki a 12. században, a
tatárjárás után újjáépítették. Kőhalom néven,
Kuholm, első ízben 1324-ből fennmaradt oklevélben
fordul elő, szász neve Kozd maradt. A várat a 15-16. századokban bővítették,
megerősítették, majd a 16. század végén az erdélyi fejedelmek a város
tulajdonába adták, amely időközben önálló szász szék
központja lett. A város szász lakói tovább erősítették és bővítették,
mentsvárként használták, minden lakónak saját lakrésze is volt a várban.
1661-ben Ali pasa foglalta el. 1691-99 között a
császáriak megerősítették. 1704-ben a védők önként átadták
Rákóczi kurucainak. A Rákóczi szabadságharc után romlásnak indult, de még
ma is impozáns látványt nyújt. Trianon előtt 2941 lakosából 1230 szász, azaz
német, 975 román, 425 magyar volt. Mára a szászok gyakorlatilag elfogytak, a
helyükre románok költöztek, 2002-ben apró társközségeivel együtt 5759 lakosából
4063 román, 1245 magyar, 338 cigány volt.
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:
www.erdely-szep.hu
/