Kőhalom
Kőhalom korábbi neve Kozd, Kosd volt, mely valószínűleg a Kosd patakról vonódott át. Az Árpádkorban királyi vár állt a bazalt sziklán. A vár alatti települést a II. Géza által telepített szászok alakították ki a 12. században, a tatárjárás után újjáépítették. Kőhalom néven, Kuholm, első ízben 1324-ből fennmaradt oklevélben fordul elő, szász neve Kozd maradt. A várat a 15-16. századokban bővítették, megerősítették, majd a 16. század végén az erdélyi fejedelmek a város tulajdonába adták, amely időközben önálló szász szék központja lett. A város szász lakói tovább erősítették és bővítették, mentsvárként használták, minden lakónak saját lakrésze is volt a várban. 1661-ben Ali pasa foglalta el. 1691-99 között a császáriak megerősítették. 1704-ben a védők önként átadták Rákóczi kurucainak. A Rákóczi szabadságharc után romlásnak indult, de még ma is impozáns látványt nyújt. Trianon előtt 2941 lakosából 1230 szász, azaz német, 975 román, 425 magyar volt. Mára a szászok gyakorlatilag elfogytak, a helyükre románok költöztek, 2002-ben apró társközségeivel együtt 5759 lakosából 4063 román, 1245 magyar, 338 cigány volt.   

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.     / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.erdely-szep.hu /