Kolozsmonostor
Kolozsmonostor a XIX. század végéig önálló település, ma Kolozsvár része, az Árpádkori földvárat és monostor-templomot mára körbenőtték a lakótelepek. Helyén a VIII-IX. században erődítetlen szláv település volt. A földvár a Szent István által alapított Kolozs megyei ispánság központja, amely később átkerült Kolozsvárra. A magas föld-fa építésű sáncokat mély árok övezte, északi oldala mellett közvetlenül a Szamos folyt. A sáncokon belül Árpádkori településnyomokat, félig földbeásott házakat, kemencéket és temetőt tártak fel az ásatások során. A XI. század második felében Benedek rendi apátságot alapított I. Béla, ekkor épült monostora és temploma az 1241-es tatárjáráskor pusztult el. Ma is álló gótikus temploma a XIII.-XIV. században épült. A régészeti feltárások az egykori monostort nem érintették. / A románok a földvár építési idejét a IX. századra keltezik és egy nem részletezett román-szláv államalakulat központjaként emlegetik. Nagyban művelik a történelem-hamisítást./     

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.     / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.erdely-szep.hu /