Kolozsmonostor
Kolozsmonostor a XIX. század végéig önálló település, ma
Kolozsvár része, az Árpádkori földvárat és monostor-templomot mára körbenőtték a
lakótelepek. Helyén a VIII-IX. században erődítetlen szláv település volt. A
földvár a Szent István által alapított Kolozs megyei ispánság központja, amely
később átkerült Kolozsvárra. A magas föld-fa építésű sáncokat mély árok övezte,
északi oldala mellett közvetlenül a Szamos folyt. A sáncokon belül Árpádkori
településnyomokat, félig földbeásott házakat, kemencéket és temetőt tártak fel
az ásatások során. A XI. század második felében Benedek rendi apátságot
alapított I. Béla, ekkor épült monostora és temploma az 1241-es tatárjáráskor
pusztult el. Ma is álló gótikus temploma a XIII.-XIV. században épült. A
régészeti feltárások az egykori monostort nem érintették. / A románok a földvár
építési idejét a IX. századra keltezik és egy nem részletezett román-szláv
államalakulat központjaként emlegetik. Nagyban művelik a történelem-hamisítást./ Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:
www.erdely-szep.hu
/