Kolozsnagyida és Dipse
Kolozsnagyida első
fennmaradt írásos említése 1322-ből maradt fenn a
pápai tizedjegyzékben: Ida. Magyar személynévi
névadás. A magyarok által gyéren
lakott vidékre, a Mezőség északkeleti részére a 12. század közepén kezdődött a
szászok betelepítése, amely a tatárjárás után újabb lendületet vett. A falutól
keletre lévő várhegyen a középkorban vár állt, ma
már csak csekély nyomai látszanak. A tekintélyes, 60 x 180 m kiterjedésű várról
nem sokat tudnak, ásatás nem volt, területén főként 14. századi cserépedény
töredékeket találtak. A reformáció idején, a szászok lutheránusok, a magyarok
először lutheránusok, majd reformátusok lettek. A 15. században megkezdődött a
vidéken a vlachok, románok betelepülése is. 1910-ben 552 román, 134 magyar, 179
német és 269 cigány lakosa volt. Német és magyar lakossága 2009-re gyakorlatilag
"elfogyott", románok és cigányok lakják. Templomának tornya magányosan áll, a
templomhajót elbontották és széthordták a cigányok.
Dipse első fennmaradt
írásos említése, 1332: Gypsa. A Gypsa személynév 13. századi oklevelekben
is előfordul. Ma is álló gótikus
temploma 1482-1500 között épült. 1554-ben várfallal
vették körül. A reformáció idején a teljes lakosság áttért a lutheránus hitre.
Trianon előtt 415 német, 188 román, 11 magyar és 70 cigány lakosa volt, 1992-re
már a németek is "elfogytak", 784 román és 54 cigány lakta. Középkori templomát
ma görögkeleti vallású románok használják.
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:
www.erdely-szep.hu
/