Kolozsnagyida és Dipse
Kolozsnagyida első fennmaradt írásos említése 1322-ből maradt fenn a pápai tizedjegyzékben: Ida. Magyar személynévi névadás. A magyarok által gyéren lakott vidékre, a Mezőség északkeleti részére a 12. század közepén kezdődött a szászok betelepítése, amely a tatárjárás után újabb lendületet vett. A falutól keletre lévő várhegyen a középkorban vár állt, ma már csak csekély nyomai látszanak. A tekintélyes, 60 x 180 m kiterjedésű várról nem sokat tudnak, ásatás nem volt, területén főként 14. századi cserépedény töredékeket találtak. A reformáció idején, a szászok lutheránusok, a magyarok először lutheránusok, majd reformátusok lettek. A 15. században megkezdődött a vidéken a vlachok, románok betelepülése is. 1910-ben 552 román, 134 magyar, 179 német és 269 cigány lakosa volt. Német és magyar lakossága 2009-re gyakorlatilag "elfogyott", románok és cigányok lakják. Templomának tornya magányosan áll, a templomhajót elbontották és széthordták a cigányok.

Dipse első fennmaradt írásos említése, 1332: Gypsa. A Gypsa személynév 13. századi oklevelekben is előfordul. Ma is álló gótikus temploma 1482-1500 között épült. 1554-ben várfallal vették körül. A reformáció idején a teljes lakosság áttért a lutheránus hitre. Trianon előtt 415 német, 188 román, 11 magyar és 70 cigány lakosa volt, 1992-re már a németek is "elfogytak", 784 román és 54 cigány lakta. Középkori templomát ma görögkeleti vallású románok használják.  

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.  / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.erdely-szep.hu /