Kolozsvár
 Kolozsvár lakott hely volt a kőkorban, a rézkorban és a vaskorban is. A rómaiak idejében Napoca néven volt itt város, melyet a rómaiak Dácia tartomány egészével együtt kiürítettek 271-ben. A románok dákóromán elméletének élő cáfolata, hogy lakatlan területként római neve feledésbe merült, a románok a régies magyar Klozs, Kolozs(vár) nevet vették át, s nevezték románul Cluj-nak. A Cluj-Napoca elnevezést Causescu idejében találták ki 1974-ben. Német neve Klausenburg. Neve magyar névadási szokás szerint személynévi eredetű, valószínűleg Szent István által kinevezett első ispánját hívták Miklósnak, vagy Nikolausnak.

 Az Észak-erdélyi lankásabb, gyér szláv lakosságú területeket a honfoglaló magyarok már a 9. század végén megszállták, erről régészeti leletek tanúskodnak. A 10. század második felében a gyula címet, rangot viselő törzsfők birtokolták Észak-Erdélyt. Valószínűleg ők építették az első kolozsvári földvárat, amely ma is áll Kolozsvár nyugati szélén, Kolozsmonostoron. 1003 körül Szent István Doboka nevű vezére győzelmet aratott Gyula felett, s ekkor jöttek létre a várispánságok, vármegyék: Doboka Dobokavár körül, Kolozs Kolozsvár körül, Fehér Gyulafehérvár körül, stb.

 Az 1091-es kun betörés után Szent László több várispánságnak új várat építtetett, ekkor épült az első vár a város mai helyén, Kolozsmonostor pedig apátság lett. A várost 1241-ben feldúlták a mongolok, 1272-ben V. István szászokat telepített be a lakosság pótlására. Zsigmond király elrendelte a város megerősítését és szabad királyi városi rangot adományozott Kolozsvárnak. A 15. században fele részben magyarok, felerészben németek lakták.

 A török időkben az önálló Erdélyi Fejedelemség második központjává vált, ekkor kapta a Kincses Kolozsvár nevet. Falai között 37 országgyűlést tartottak. A városban született Mátyás király és Bocskai István fejedelem.

 Trianon előtt 62.733 lakosának 82 %-a magyar volt, de még az 50-es években is felerészben magyarok lakták. Ezt követően nagymértékű szocialista iparosítás történt, sorra épültek a panel lakótelepek. A 320.000-es városban ma mintegy 60.000 magyar él, arányuk 20 % alá csökkent.

 2008 húsvét környékén jártunk legutóbb a város központjában, az alábbi fotók akkor készültek a magyar főtéren és környékén. A városban hatalmas a forgalom, hétköznap egyetlen üres parkolóhely sem akadt, távolabb kellett parkolni. Ezúttal belülről is megnéztük a gótikus Szent Mihály templomot. A templom Erdély második legnagyobb temploma, a tatárjárást követően épült a 13.-14. századokban. / A legnagyobb a brassói fekete templom./

 / Régebbi fotók a honlapon: Kolozsvár  és Kolozsmonostor ./  Ajánlott szállás Gál Levente túravezetőnél: http://www.karpatclub.com/index.php?option=com_content&view=article&id=46&Itemid=53&lang=hu

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.     / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.erdely-szep.hu /