Kőrispatak
Kőrispatak első neve a hagyomány szerint
Diósfalva volt, s a tatárok pusztították el 1241-ben. Mai helyén épült újjá,
nevét a Küsmöd patak menti kőrisfákról kapta. Udvarhelyszék Marosszék felőli
határfalucskája a hagyomány szerint különleges önállósággal bírt, gyepű vette
körül, idegeneket nem fogadott be, és az áthaladóktól vámot szedtek. Első írásos
említése 1566-ból maradt fent, ekkor három keőrispataki lófőt
vettek jegyzékbe János Zsigmond seregébe. A falu "eldugott" helyen fekszik,
korában műút sem vezetett ide, az állattartás és növénytermesztés mellé
kiegészítésként terjedt el a szalmafonás, kalapkészítés, mely az utóbbi években
új lendületet kapott. A mintegy 600 fős faluban szinte mindenki ért a
szalmafonáshoz, kalapkészítéshez. 2001-ben nyitotta meg a Szalmakalap
Múzeumot Szőcs Lajos egy erre a célra vásárolt és felújított parasztházban.
Személyesen vezetett körbe bennünket, egy kis borkóstolásban is részesültünk, s
a szalmakalap készítés és a falu élete mellett "megvitattuk" a világ, a
magyarság, a székelység dolgait is. A múzeum honlapja:
http://www.szalmakalapmuzeum.ro/index.htm
A mintegy 600 fős színmagyar székely falu lakossága döntően
református és unitárius vallású. A református templomot a leégett egykori
Árpádkori kis templom helyén építették 1820-ban. Az első 1677-ben épült
unitárius templom is a tűz martaléka lett. A mai unitárius templom 1813-ban
épült.
A faluban turizmussal, falusi vendéglátással is foglalkoznak. Erdőszentgyörgy
felől az elárasztott Bözödújfalut megkerülő kavics út van változatlanul, de
Székelykeresztúr felől már aszfalt út vezet a településig. / Fotók:
2015./
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Nyitóoldal:
www.erdely-szep.hu /