Küküllővár
 Küküllővár a nagykiterjedésű erdélyi Fehér megye egy részéből a 11. század végén kialakított Küküllő vármegye székhelye volt. / 1876-tól Kis-küküllő vármegye./ Első írásos említése 1177-ből maradt fent: villa Cuculiensis. Nevét a Kis-Küküllő folyótól kapta, a küküllő ótörök eredetű szó, jelentése kökényes. Az első ispáni vár a közeli dombon épült  11.-12. századi fa gerendavázas földvár volt, melyet valószínűleg Szent László királyunk építtetett. Az 1241-es tatárjárás során ment tönkre. Ezt követően a Kis-Küküllő árterén épült kővár, melyet a folyó vett körül. Négyszögletes toronyból és négyoldalú kőfal övezte várudvarból állt. 1480 körül Mátyás király hűbéresének, a moldvai István vajdának adta. A moldvai származású család Ferdinándhoz pártolásakor 1538-ban János Zsigmond visszavette, s Izabellának ajándékozta. A 16. század közepén már "romlott" várként említik, valószínűleg Fráter Martinuzzi György idejében ment tönkre. Harmadik vára a mai várkastély, mely a romlott vár köveiből reneszánsz várkastélyként épült. Mai formáját az 1770-es években nyerte el. Jelenleg, 2008-ban, magántulajdonban van, pincéit pezsgő-raktárként használják. Bemenni nem lehet, hiába ígértem pénzt a biztonsági őrnek, mutatta a biztonsági kamerákat, s nem mert beengedni az udvarra sem.

 A falu központjában áll Árpádkori temploma, a mai református templom. A templom a 11.-12. századokban épült, valószínűleg 3 hajós főesperesi templom volt. Ma is álló tornya német források szerint 11. századi. A templomot több ízben átépítették, román, később gótikus stílusban. A torony oldalán 13. századi tatár fejet ábrázoló freskó, a templomban középkori freskók láthatók.

 Az egykori vármegyeszékhely ma egyszerű falu, társközségeivel együtt 3200 lakosa van, ebből 600 magyar, 19 %, jellemzően reformátusok.    

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.    / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.erdely-szep.hu /