Küküllővár
Küküllővár a
nagykiterjedésű erdélyi Fehér megye egy részéből a 11. század végén
kialakított Küküllő vármegye székhelye volt.
/ 1876-tól
Kis-küküllő vármegye./ Első írásos
említése 1177-ből maradt fent: villa Cuculiensis.
Nevét a Kis-Küküllő folyótól kapta, a küküllő ótörök eredetű szó, jelentése
kökényes. Az első ispáni vár a közeli dombon épült
11.-12. századi fa gerendavázas földvár volt,
melyet valószínűleg Szent László királyunk építtetett. Az 1241-es tatárjárás során
ment tönkre. Ezt követően a Kis-Küküllő árterén épült kővár, melyet a folyó vett
körül. Négyszögletes
toronyból és négyoldalú kőfal övezte várudvarból állt. 1480 körül Mátyás király
hűbéresének, a moldvai István vajdának adta. A moldvai származású család Ferdinándhoz
pártolásakor 1538-ban János Zsigmond visszavette, s Izabellának ajándékozta. A
16. század közepén már "romlott" várként említik, valószínűleg Fráter Martinuzzi
György idejében ment tönkre. Harmadik vára a mai
várkastély, mely a romlott vár köveiből reneszánsz
várkastélyként épült. Mai formáját az 1770-es években nyerte el. Jelenleg, 2008-ban,
magántulajdonban van, pincéit pezsgő-raktárként használják. Bemenni nem lehet,
hiába ígértem pénzt a biztonsági őrnek, mutatta a biztonsági kamerákat, s nem
mert beengedni az udvarra sem.
A falu központjában áll Árpádkori temploma,
a mai református templom. A templom a 11.-12. századokban épült, valószínűleg 3 hajós főesperesi
templom volt. Ma is álló tornya német források szerint 11. századi. A templomot több ízben
átépítették, román, később gótikus stílusban. A torony oldalán 13. századi tatár fejet ábrázoló freskó, a
templomban középkori freskók láthatók.
Az egykori vármegyeszékhely ma egyszerű falu,
társközségeivel együtt 3200 lakosa van, ebből 600 magyar, 19 %,
jellemzően reformátusok.
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:
www.erdely-szep.hu
/