Külsőrekecsin
Külsőrekecsin Bákótól délre a Szeret folyó mellékvölgyében, dombok között, a Rekecsin patak forrásánál fekszik, a román lakosságú Rekecsin községközponttól 12 km-re. Az egyik legkésőbbi csángó-magyar település a XIX. század elején keletkezett másodlagos betelepüléssel. Lakói jellemzően székelyes csángók. Az erős katolikus hittel rendelkező lakosság a mai napig az archaikus csángómagyar nyelvet használja. A mintegy 2500 lakosú települést úgy 500 család alkotja, igen gyakori a családokban a 6-8-10 gyermek. Külsőrekecsin kimaradt a kolhozosításból, de cserében elvesztette legjobb termőföldjeit és legelőit. A lakosok a kevéske földet művelik, jószágokat tartanak. A férfiak nagyobb része eljár dolgozni Izraelbe, Olaszországba, s egyre inkább Magyarországra. A faluban rövid ideig, 1949-1953 között működött magyar iskola. A "forradalom" után nyaranta házaknál kezdődik újra, iskolán kívül, a magyar oktatás. A Moldvai Csángómagyar Szövetségnek 2003-ban sikerül az iskola falai közé bevinnie a heti 3 órás magyar oktatást, amely ma talán itt a legsikeresebb. Az önként vállalt magyar órákra szinte az összes nagyobbacska gyermek eljár. A mi kis keresztlányunk, Kabalás Regina is itt él családjával, hat lánytestvérével, szüleivel, nagyszüleivel. Három nővére már magyar középiskolába jár, ill. járt, Csíkszeredában. Legutóbbi moldvai utunkon náluk "ültünk" két napot, szíves vendéglátásban volt részünk. Körbesétáltuk a zegzugos kis utcácskákat, sétáltunk a patak partján, este pedig elkísértük a gyerekeket a táncházba. / fotók: 2006./ Azóta felépült egy Magyar Ház is a faluban. :))) 

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.  / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.erdely-szep.hu /