Lészped
Lészped két részből
áll, a katolikus csángó-magyarok lakta Lészpedből és az ortodox románok lakta
Rácsilából. Az itt élő csángók döntően a madéfalvi mészárlás után menekült
székelyek leszármazottai. Az itteni magyar iskola
állt ellen legtovább az ötvenes évek elrománosításának, "csak" 1960-ban zárták
be a magyar iskolát. Itt tanított Kallós Zoli bácsi, a néprajz gyűjtő, kutató. Őt
börtönbe is zárták, csak nemzetközi nyomásra engedték ki. A 60-as években utolsóként Moldvában itt prédikált magyarul
a templomban Gyergyina páter, őt koholt vádakkal börtönbe zárták, majd
kényszerlakhelyre száműzték. / Az elrománosításról bővebben:
http://udvardy.adatbank.transindex.ro/index.php?action=keres / A hatvanas
évekig a temető kapuján még a következő volt olvasható:
“Hogy vagytok tü, voltunk mü
és, ahogy vagyunk mü, lesztek tü es: por és hamu“
A 90-es években házaknál kezdték újra a gyerekek magyar
oktatását, ám a rendőrség zaklatásai miatt ez még évekig nehéz volt. 2000-től
enyhült valamicskét a helyzet, s végül 2002-ben bekerült
az iskolába is heti 3 órában a magyar nyelv oktatás. Mintegy 160 gyerek
vesz részt a magyar foglalkozásokon, ebből 84-en az iskolában is. Viszonylag
kedvező a helyzet, Márton Attila tanár külön magyar tanteremben
oktathat. Lészped egyébként is kedvezőbb helyzetben van mint a legtöbb
csángó-magyar falu, közel van Bákóhoz, a főút a falu szélén megy el, könnyebben
találnak munkát az itteniek a városban. Bár sokan így is távoli országokban
kénytelenek dolgozni. / 2009 /
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:
www.erdely-szep.hu
/
