Lippa
Lippa első írásos említése: 1315-1316:Lipova, Lipwa. Rév átkelőhely volt a Maroson, és a sószállítás állomása. A folyó túlpartján nem messze emelkedett Solymos vára, melyet a tatárjárás után építettek: http://www.erdely-szep.hu/Solymos/index.html Lippa mellett keletre 2 km-re pedig egy lakótorony épült ekkortájt, amely a XIV. századtól romosodik. Lippa fontos kereskedelmi helyként korán városiasodott, bár a tatárjárás során elpusztult, hamarosan újra fejlődésnek indult. A rövid ideig Temesváron székelő Károly Róbert király  adományából díszes katolikus templomot emeltek. I. Ulászló királytól kapta birtokul Solymos várával és birtokaival Hunyadi János szörényi bán és erdélyi vajda, a későbbi kormányzó. Ő építtette a fából és tömésfalból, azaz földből készült várat a Maros partján. Buda 1541-es török bevétele után a szultán parancsára itt élt Izabella királyné a kis János királlyal. 1551-ben Erdély habsburgoknak való "átadása" után Mehmed berlebég vette ostrom alá, a szerb lakosság harc nélkül átengedte a várost, s a várat. Fráter György még visszafoglalta, ám őt a habsburgok megölették. 1552-ben Temesvár elestének hírére Aldana spanyol várparancsnok elfutott embereivel, így ismét török kézre került. 1686-ban a véres kezű császári generális, Caraffa szállta meg, de a Karlócai békekötésnél visszaadták a szultánnak, s csak 1717-ben került végleg a habsburgok kezére, akik leromboltatták, már nyoma sincs. A XVIII. század elején a szerb lakosság elhagyta, helyükre vlachok, oláhok telepedtek, majd németek, bajorok és szászok jöttek.
 2015-ben eléggé lepukkant városka volt, a központ út és közmű hálózatát akkor kezdték rendbe tenni, azóta biztosan jobban néz ki. Régi fénye még fellelhető az apró részletekben. Legrégebbi épülete a római katolikus templom a XIV. században épült, a XVIII. században barokk stílusban átépítették. A XVI. századból származik a török bazár épülete. A török mecset romjain épült fel az ortodox templom a XVIII. században, talán már a törökök előtt is szerb templom volt a helyén.
Az 1896-ban épült vashíd ipartörténeti műemlék. / 1910-ben 3191 román, 2464 német és 1662 magyar, 22 %, lakta. A magyarok aránya már csak 4 % körül van. / Fotók: 2015./                                                       

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.  / Nyitóoldal: www.erdely-szep.hu /