Madéfalva
Az Olt két partján fekvő 2800, 93 %-ban székely-magyarok
lakta felcsíki falu neve mára egybeforrt a "madéfalvi
veszedelem" kifejezéssel, a siculicidiummal.
1764 január 7-én 1300 osztrák császári katona vette körül a falut, ahol a
kényszerbesorozás ellen tiltakozó csíki és háromszéki székelyek gyűltek össze.
Hajnali 3 órakor Bukow császári generális katonái elkezdték ágyúzni az alvó
falut. A falu kigyulladt, s megkezdődött a mészárlás, az osztrák katonák
kegyetlen vérfürdőt rendeztek. Ezt követően sok ezer székely menekült át
Moldvába. Az ő leszármazottaik alkotják a moldvai csángók egy részét. Ők
alapították az 5 bukovínai székely települést is, melyekből a székelyeket 1890
körül Bácskába, 1910 körül Csernakeresztúrra és Dévára telepítette a magyar
kormány. A bácskaiak jelentős része végül Titó partizánjai elől menekülve a
Dél-Dunántúlon talált végleges otthonra.
Madéfalvát először 1333-ban említi fennmaradt okirat,
eredeti neve Amadéfalva volt. Az egykori mészárlás
helyén 1905-ben avatták fel az emlékművet, az
andezit építmény együttest Tamás József építész tervezte, a turulmadár Köllő
Miklós szobrász alkotása.
Az 1914-ben épült római
katolikus templom kertjében számos emlékmű
mellett magasan lengedezik a magyar zászló. /
Fotók: 2008./
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:
www.erdely-szep.hu
/
