Madéfalva
Az Olt két partján fekvő 2800, 93 %-ban székely-magyarok lakta felcsíki falu neve mára egybeforrt a "madéfalvi veszedelem" kifejezéssel, a siculicidiummal. 1764 január 7-én 1300 osztrák császári katona vette körül a falut, ahol a kényszerbesorozás ellen tiltakozó csíki és háromszéki székelyek gyűltek össze. Hajnali 3 órakor Bukow császári generális katonái elkezdték ágyúzni az alvó falut. A falu kigyulladt, s megkezdődött a mészárlás, az osztrák katonák kegyetlen vérfürdőt rendeztek. Ezt követően sok ezer székely menekült át Moldvába. Az ő leszármazottaik alkotják a moldvai csángók egy részét, ilyen falvak például Pusztina és Lábnyik is. Ők alapították az 5 bukovínai székely települést is Hadik András ösztönzésére és segítségével. Az öt falu: Istensegíts, Fogadjisten, Hadikfalva, Józseffalva, Andrásfalva. Ezekből a székelyeket 1890 körül a Bánságba, Hertelendyfalvára, Székelykevére, Sándoregyházára, 1910 körül Csernakeresztúrra és Dévára, 1941-ben Bácskába, Szabadka, Újvidék, Topolya környékére telepítette a magyar kormány. A bácskaiak jelentős része végül Titó partizánjai elől menekülve a Dél-Dunántúlon talált végleges otthonra.

Madéfalvát először 1333-ban említi fennmaradt okirat, eredeti neve Amadéfalva volt. Az egykori mészárlás helyén 1905-ben avatták fel az emlékművet, az andezit építmény együttest Tamás József építész tervezte, a turulmadár Köllő Miklós szobrász alkotása.

 Az 1914-ben épült római katolikus templom kertjében számos emlékmű mellett magasan lengedezik a magyar zászló. / Fotók: 2008./   

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.     / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.erdely-szep.hu /