MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL

/ térkép a Bákó környéki csángó településekről /

 Moldva a Keleti-Kárpátok túloldalán terül el. Egykor honfoglaló őseink Etelköz nevű területének nyugati része volt. A magyar honfoglalás után besenyő szállásterület, ill. gyepűvidék, majd Kumánia, Kunország része, a középkortól a XIX. század végéig a román bojárok által irányított Moldvai fejedelemség. Egyes kutatók szerint már a honfoglalás idejéből maradtak itt magyarok. A XI-XII. századtól kezdődően, amikor Erdély keleti-délkeleti részét kezdték benépesíteni a székelyek és a szászok az összeszűkülő gyepű védőrendszer helyett a Kárpátok túloldalán, a keleti lejtőkön létesítettek királyaink őrállomásokat. Megindult a kunok térítése is, létrejött a Milkói Püspökség. A tatárjárás e tájon is végigsöpört, a kunok átköltöztek Magyarországra.

 A tatárjárás után a magyar királyok a Szeret folyó partján újabb határőrvonalat létesítettek. Bákótól északra elsősorban a Szamosvölgyből, délre Székelyföldről telepítettek. A fontosabb kereskedelmi utak mellett városias települések is létrejöttek, Bákó, Jászvásár, Karácsonykő, stb. A magyarok mellett szlávok és oláhok települtek, a helynevek többsége azonban magyar eredetű. 1353-ban Nagy Lajos magyar király Dragos máramarosi oláh kenézt bízta meg, hogy szervezzen bánságot Moldvában. A kialakuló Moldvai Bánság, Fejedelemség a Magyar Királyság hűbérbirtoka volt. Ez időben a magyarok s a kisebb számú németek és lengyelek megbecsült tagjai voltak a Moldvai Fejedelemségnek, ők közvetítették a fejlettebb termelési módokat, ők honosították meg a szőlőművelést, stb. Több moldvai bojárnak magyar felesége volt.

 Moldva Nagy István, Stefan cel Mare alatt önállósodott, 1467-ben Mátyás király büntetőhadjáratot vezetett a magát lengyel hűbér alá helyező moldvai fejedelem ellen, de Moldvabányánál az oláhok tőrbecsalták a magyar sereget, Mátyás király megsebesült és visszafordult. 1475-ben a Mátyás magyar és Kázmér lengyel király által küldött csapatokkal kiegészített román csapataival nagy győzelmet aratott a törökök felett.

 A kapcsolatok a török időkben lazultak meg, Moldva török hűbérbirtokká vált, s csak az 1877-es orosz-török háború után vált függetlenné az 1859-ben Havasalfölddel egyesült Románia. 

 A középkor folyamán továbbra is érkeztek magyar, elsősorban székely betelepülők, utolsó, legnagyobb hullámuk 1764-ben, a Madéfalvi veszedelem következményként.

  Ma Moldvában mintegy 250.000 katolikus él, ők a magyarok, székelyek leszármazottai. A katolikusokat a románok ma is magyaroknak nevezik. A nagymértékű elrománosítás ellenére még ma is 60-80.000-en beszélik a nyelvújítás előtti archaikus magyar nyelvet.

 Bár buzgó katolikusok, csak elvétve voltak magyar papjaik. Magyar iskoláik csak néhány évig voltak az 50-es években. Ekkor viszont közel 200 településen.

 A kommunista diktatúra idején a románosítás erőszakosan folyt, a csángó-magyarok lakta vidékek zárt területek voltak, még az erdélyi magyarokat is gyakran csendőrök vezették ki a csángó falvakból. Elégették a magyar nyelvű könyveket, imakönyveket. Akinél ilyet találtak, azt megverték. A magyar nyelvű oktatást megszüntették. Katolikus, "janicsár" papokat képeztek ki, s ezeket küldték a moldvai falvakba. Sok helyen a papok ma is az ördög nyelvének nevezik a magyart. Magyar nyelvű iskolák hiányában nem alakult ki saját értelmiségük. A magyar falukat román falukkal közös községekbe szervezték, így a színmagyar települések lakói is kisebbségbe kerültek.

 A dolgos, hívő katolikus csángók nagy szegénységben élnek. A családokban gyakori a 8-10-12 gyermek. Munkahelyek nincsenek, a megélhetés alapja a pár holdnyi földecske. A felnőtt férfiak többsége eljár dolgozni. Régebben Románia iparvidékeire, ma már inkább Olaszországba, Izraelbe és Magyarországra.

 A még magyarul beszélő falvakban is folytatódik az elrománosodás. Bár a nagyszülők, főleg a nagymamák, többnyire nem is tudnak oláhul, a középkorúak már kétnyelvűek. Igaz a románt sem tudják rendesen. A gyerekeket általában születésüktől kezdve románul tanítják, mert román tudás nélkül nem veszik fel őket az óvodába, ill. már az első osztályokban megbuktatják őket a román tanárok. A magyar nyelvet az utcán, s főleg a nagyszülőktől szedik magukra, ám írni és olvasni nem tanulnak meg magyarul.

 A "forradalom" után egyes falukban néhányan saját házukban kezdték a gyerekeket írni-olvasni tanítani magyarul. Később a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége szervezte a délutáni és hétvégi foglalkozásokat. 2002-ben sikerült először elérnie a szövetségnek, hogy két településen az iskolai oktatás keretében, idegen nyelvként heti 3 órában tanulhassanak a gyerekek magyarul írni, olvasni. A román hivatalos szervek és a román papok ellenállása ellenére ma már 14 faluban iskolai órarendbe iktatva mintegy 1200 gyerek tanul magyar nyelvet. Mintegy 100 gyermek már magyar nyelvű középiskolában tanul tovább, többségük Csíkszeredában kollégista. Szaporodik a magyar nyelven diplomázó fiatalok száma is.

 A magyar nyelvű oktatás költségeit a Szövetség nagyrészt adományokból, elsősorban a keresztszülő programban részt vevők befizetéseiből fedezi. / Keresztszülőprogram. /

 A moldvai magyarok, csángók, kiapadhatatlan forrása a magyar néprajzkutatásnak. Náluk még eleven hagyományok a középkori magyar szokások, nyelv, versek, balladák, énekek. Népviseletük színes, s jellemző az adott településre. Ha népviseletben vannak, amely az idősebb korosztályoknál még ma is természetes viselet, az öltözékéről felismerik, ki melyik faluban él.

 

  / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.erdely-szep.hu /