Nagyenyed
Nagyenyed kisváros Torda és Gyulafehérvár között a Maros jobbpartján. A város helyén egykor római castrum állt. Nevét Szent Egyed tiszteletére szentelt első templomáról kapta. Ez a temploma a tatárjárás során elpusztult, csak a torony egy része maradt meg. Az elnéptelenedett településre IV. Béla szászokat telepített. Ők már gótikus stílusban építették újjá, 3 hajós nagyobb templomként. Később barokk stílusban is felújították, a szentélyrész őrzi XIII.-XV. századi formáját. Egy 1293-ban kelt oklevél szerint Enyed a gyulafehérvári káptalan birtoka volt. A korai, katolikus időkben két templom volt, a kisebb templom a magyaroké, a nagyobb a szászoké. A török idők után a fogyó evangélikussá lett szászok és a növekvő létszámú reformátussá lett magyarok 1720-ban templomot cseréltek. A kisebb templom helyén 1866 után építették az új torony nélküli evangélikus templomot.

A templomokat fallal és bástyákkal vették körül, falait 8 torony őrizte. A tornyokat egy-egy céh tartotta karban és védelmezte ostrom esetén, nevüket is a céhekről kapták: Mészáros, Szabó, Csizmadia, Szűcs, Tímár, Fazekas, Kalantos, Lakatos.

 A várost és a várat többször felégették az osztrákok, ill. az osztrákok által felbujtott románok és a török szultán által küldött krími tatárok. 1600-ban Mihály vajda és Basta, 1658-ban a tatárok, 1704-ben Rabutin. 1609-ben Rákóczi György fejedelem 317 nemesített hajdú vitéznek adott itt telket. Az 1704-es kuruc-labanc harcokról szól Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa című regénye. 1662-ben ide helyezték át Gyulafehérvárról az alapító fejedelem nevét viselő nagyhírű Bethlen Gábor főiskolát és kollégiumot, ahol olyan magyarok tanultak mint például Körösi Csoma Sándor.  http://www.bethlengabor.ro/

1849-ben a román mócok mintegy 4000 magyar és szász lakost mészároltak le, vár melletti tömegsírjukat az egykori várárokban, egy szűkszavú tábla jelzi, melyen csak a dátum szerepel.

Trianon előtt még magyar többségű, 6497 magyar, 1940 román és 163 német lakosa volt. A társközségeivel együtt 29 ezer lakosú kisvárosban már csak 4800 magyar él. 17 %, nem éri el a bűvös 20 %-os határt. Az itteni magyarok évek óta követelik az önálló magyar iskolát, mert csak magyar tagozat van a közös iskolában. Az elvi hozzájárulás meg van, mégis húzódik az ügy.  / fotók: 2011./

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.  / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.erdely-szep.hu /