A XV. század elején a törökök háromszor is ostromolták, 1432, 1438, 1442, de elfoglalni nem tudták. 1442-ben Hunyadi János az ostromra készülő Mezid bég vezette török sereget a város mellett harcra kényszerítette, és megsemmisítette, a közben megérkező Újlaki Dénes csapatai segítségével. 1556-ban és 1571 tűzvész pusztította. 1610-ben Báthori Gábor csellel vette be. 1659-ben II. Rákóczi György fejedelem ostromolta a falak közé húzódott törökbarát Barcsai Ákos fejedelem miatt, de az érkező török csapatok elől elhúzódott, majd Szászfenes mellett ütközött meg a budai pasa csapataival. Vereséget szenvedett, és az itt szerzett sebesülésébe bele is halt. Ezt követte a súlyos lengyel, török és krími tatár megtorlás, pusztítás. Ekkor került Nagyvárad is török kézre. A Rákóczi szabadságharc alatt 1703-ban Rabutin császári generális Gyulafehérvárról Nagyszebenbe költöztette az erdélyi Guberniumot, kormányzóságot, 1790-ig innen kormányozták Erdélyt a habsburgok. Az 1848-49-es szabadságharcban a szebeni szászok a habsburgok mellé álltak, 1848-ban Bem Apó még hiába ostromolta, de 1849 márciusában rövid ostrommal elfoglalta.
1916 augusztus végén a Monarchiát aljas módon hátba támadó román csapatok súlyos harcban elfoglalták, de a magyar-osztrák-német csapatok rövid időn belül visszafoglalták, s december elején már Bukarestben, december végén pedig Konstancában voltak a győztes monarchiás csapatok.
Trianon előtt, 1910-ben 20.000 német, 10.000 román és 7.300 magyar lakosa volt. 2002-ben már 148.000 román, alig 2.500 német és 3.100 magyar lakott a városban. A nagyra nőtt, románná vált város eléggé lepukkant, de 2007-ben Európa kulturális fővárosa volt, az ehhez kapcsolódó pályázatokból a városközpont jelentős részét sikerült felújítaniuk a szász polgármester vezetésével. Az óvárosban számos szép középkori épület található. / Fotók: 2012./
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:
www.erdely-szep.hu
/