Radnót
Radnót már a
kőkorszakban is lakott területen a Maros folyó partján fekszik. A II.-III.
században Patausia néven római telep. Első fennmaradt okleveles említése
1257-ben Ranoltu névvel maradt fent, amely német eredetű, Renoldus, magyar
személynév. 1288-ban a Kökényes-Radnót nemzettség
birtoka. Udvarházát a Bogáthy család építette. Mai
zárt négyszögű, olaszbástyás formája a XVI. században alakult ki, Erdély egyik
legkényelmesebb várkastélya volt, külső erődfalakkal és vizes árokkal. 1575-ben
Báthory István fejedelem a kerelőszentpáli csata
után leszámolt az ellene lázadó, Bekes Gáspárhoz csatlakozó főurakkal,
kivégeztette Bogáthy Gáspárt is, s Radnótot elkobozta az erdélyi kincstár
számára. Ettől kezdve tulajdonosai gyakran változtak. Egy ismételt elkobzás után
Bethlen Gábor fejedelem is végeztetett rajta
átalakításokat. 1649-ben II. Rákóczi György erdélyi
fejedelem vásárolta meg. A török elleni vesztes szászfenesi csata után az
új erdélyi fejedelem Apafy Mihály fejedelem 15
alkalommal tartott itt országgyűlést. 1703-ban II. Rákóczi
Ferenc fejedelem kurucai foglalták el a habsburgoktól. 1764-ben a
kincstártól a gróf Bethlen család vásárolta meg.
1802-ben egy tiszttartó rossz puskalövése felgyújtotta a zsindelytetőt, melyet
egy alacsonyabb egyszerű tetővel állítottak helyre. A védműveket fokozatosan
elbontották, a vizesárkot feltöltötték. Az 1990-es években mezőgazdasági iskola
volt benne, jelenleg üresen áll, romlik. A kastélyt a falu Marosvásárhely felőli
végén baloldalon, az épülő benzinkúttól induló bekötőúton találjuk meg. Radnót
Trianon előtt döntően magyarlakta település volt, 1992-re a magyar lakosok
aránya 23 %-ra csökkent.
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:
www.erdely-szep.hu
/
