Szászrégen
Szászrégen a Maros két
partján fekszik. Magyarrégennel 1926-ban egyesült, 1956 óta idetartozik
Abafája és
Radnótfája is. Első fennmaradt okleveles említése 1228, ekkor Regun néven írták,
amely a Reginó személynévből származik, magyar névadással. A települést a
tatárok 1241-ben és 1285-ben is feldúlták. A XV. század elejétől mezőváros. A
várost 1564-ben Miksa császár, 1603-ban Basta seregei, 1661-ben pedig a törökök
dúlták fel. 1660-ban az erdélyi országgyűlés itt választotta meg Kemény Jánost
Erdély fejedelmévé. Az 1848-as szabadságharc idején a szászok és a helyi
székelyek között kitört összecsapás során a város leégett.
Gótikus temploma 1330-ban épült, 1551-ben
evangélikus templommá alakult. XVIII. századi
katolikus templomának kertjében a szoborparkban többek között Szent
István, Gizella királyné, Rákóczi fejedelem és Petőfi Sándor szobrai is állnak.
/ Wass Albert szobrát az oláhok tiltakozása miatt bevitték az épületbe./ A
református templom falán helyezték el a
világháborúk magyar halottainak emléktábláit. A Trianon előtt szászok és magyarok lakta településekből
összeolvadt Szászrégenben a kivándorolt németek helyét románok foglalták el.
39.000 lakosából 12500 magyar, s csak mintegy 300 német. A magyar közösség
erős, a város a környék magyar kulturális központja. Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:
www.erdely-szep.hu
/
