Székelyderzs
Székelyderzs neve először az 1334-es pápai
tizedjegyzékben fordul elő "Thomas sacerdos de Ers solvit II. banales
antiquos" alakban. A latin bejegyzés jelentése: Tamás, Ers papja 2 régi
banális adót fizet. A sztyeppéről hozott magyar személynévi névadás.
Székelyderzs középkori, gótikus unitárius erődtemploma az Unesco
világörögség része. Néphagyomány szerint a falu eredetileg a Pénzes dűlőben
volt, a tatárok pusztították el, első templomát is. Mai temploma a XIV.
század elején épült, egyes források szerint egy korábbi kápolna bővítésével,
átépítésével. A gótikus stílusú templomban 1419-ben készült freskók láthatók,
melyeket a reformáció során az unitáriusok lemeszeltek, így vészelték át az
évszázadokat. A Szent László legenda a székelyföldi képzőművészet egyik
legcsodásabb középkori képzőművészeti emléke. Az első részt, a kivonulást
részben "eltüntette" a karzat, és a gyámoknál vannak hiányzó részek,
de egyébként nagyon jó állapotban van. További freskók is láthatók a
folytatásban ill. a szemközti falon. Az erődtemplom nagy nevezetessége a
rovásírásos kő, égetett "tégla", legvalószínűbb megfejtése: Derzsi
apa-pap. Készítési idejét 1274-1431 közé teszik. A várfalak, bástyák a XVI.
században épültek. Az erődtemplom érdekessége: a falu lakói itt tárolták a
gabonát és a főbb élelmiszereket, így támadás esetén nem lehetett őket
kiéheztetni, ill. védve maradt az élelmiszer. A szokás részben a mai napig él, a
szalonnát a mai napig itt őrzik, s hetente csak egyszer illett, illik haza vinni
az élelmiszerekből, amelyik háziasszony elszámolta magát, azt megszólta a
közösség. A kis falu lakossága természetesen ma is magyar, székely. / Fotók:
2013./
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Nyitóoldal:
www.erdely-szep.hu
/
