Szentjobb
Szentjobb X.-XI. századi magyar település a Berettyó
mentén, Nagyváradtól északkeletre. Korábbi neve egy 1213-as oklevélben:
Beruchyou =Berekjó = Berettyó a folyó neve. A berek = mocsaras, ingoványos
területek, jó = folyó. / Jó szavunk eredeti jelentése: folyó, jelzi milyen
fontos volt őseinknek a víz, a folyók, patakok./ A XI. században kis nemzettségi
monostor állt itt. Valószínűleg 1061-ben, a Vata fia János vezette
felkelés idején "menekítette" ide titokban Mercurius apát a Szent Jobbot
a fehérvári káptalani kincstárból, melynek ő volt az őre. Szent László
királyunk 1083-ban "emelte fel" István testét, s ekkor derült ki, hogy a jobb
kéz hiányzik. 1084-ben László király hivatalosan is megalapította a Szentjobb
apátságot s a korábbi fából épült monostor helyén kőből emeltek új monostort és
templomot, a Szentjobb őrzője Mercurius apát maradt. A monostor körül kialakuló
mezőváros neve is Szentjobb lett. A szerzetesi élet hanyatlása miatt a Szent
Jobbot a XV. században elvitték Székesfehérvárra, majd onnan domonkos
szerzetesek Raguzába. Mária Terézia szerezte vissza tőlük 1771-ben. A
szentjobbi monostort a XVI. században a török veszély miatt várrá, erőddé
alakították át. A Rákóczi szabadságharc, 1711 után a habsburgok lerombolták,
1740-es években köveiből épült a rk. templom.
Az elmúlt években román régészek ásatásokat végeztek,
feltárták az egykori Szentjobb monostorból lett vár alapjait, de nem
konzerválták sajnos, hanem egyszerűen visszatemettek mindent.
Az 1240 fős településen 2002-ben 84 % volt a magyarok aránya. / Fotók 2013./
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:
www.erdely-szep.hu /
