Magyarremete református temploma a XIII. században, román stílusban épült, a XIV. században átépítették. XIV. századi freskóin többek között a Szent László legenda részlete, Szent István és Szent Imre láthatók. 2002-ben 364 román és 520 magyar, 59 % élt a kis faluban.
Várasfenes nevét a fen szóból, és a várról kapta. Mellette a patak neve is Fenesi patak. A falu feletti várhegyen IV. Béla idejében, a tatárjárást követően épült a Bélavár, melynek romjai még láthatók. A váradi püspökségé volt. Később az erdélyi vajdák, majd Fráter György is birtokolták. Talán az 1658-as "bosszúhadjárat" során pusztították el a török és krími tatár hadak. Várasfenes még magyar többségű, sokan foglalkoznak falusi turizmussal. / Mi nagyon jól éreztük magunkat Miklós Jánoséknál: http://www.mj-vendegszobak.home.ro/index.html /
Köröstárkány az egyetlen színmagyar település a Belényesi medencében. Első fennmaradt írásos említése a pápai tizedjegyzékben 1332-1337: Tharkand, Thurkan, Tharkan. A török tarcan, tarkan szóból ered, amely rang, méltóságnév, alvezér, "a kán helyettese". Kora Árpádkori, sőt valószínűleg X. századi eredetű település, a belényesi medencét már a X. században megszállták, benépesítették őseink. 1919 elején a Székely Hadosztály utánpótlás nélküli egységei kemény harcot folytattak az Erdélyt megszálló oláh csapatok ellen, több hónapon át feltartóztatták az egész oláh hadsereget és nagy veszteségeket okoztak nekik. Sajnos a Kun-Kohn Béla féle vörös hatalomátvétel után két tűz közé kerültek. Az oláhok a környék magyar lakosságán álltak bosszút. Köröstárkányban 1919 április 19-én a református templom előtti téren 91 civil lakost mészároltak le, akik 204 árvát hagytak maguk után. A mészárlás helyén ma emlékmű áll. / Fotók: 2003./
A Székely Hadosztály történetéről egy nagyszerű könyv: Domonkos László: Az
elfelejtett parancsnok
http://www.libri.hu/konyv/az-elfelejtett-parancsnok.html
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:
www.erdely-szep.hu
/