Világos
Világos Árpádkori település. A XII. század végén III. Béla király cisztercita apátságot alapított  Világoson. Vára a tatárjárás után épült, valószínűleg már IV. Béla idejében. Többnyire királyi birtok volt, általában a Zaránd megyei ispánok igazgatták. A török időkben kiterjedt, erős vár volt, többször gazdát cserélt. 1615-ben a fizetést nem kapó rác zsoldosok átadták a lippai basának, s majd 90 évig török erősséggé vált. A Rákóczi szabadságharc után gazdátlanul romló birtokot végül Grassalkovich herceg jószágigazgatója, Bohuss Imre váltotta meg a kincstártól, s felvirágoztatta, de a várral már nem törődött. 1784-ben az oláh parasztlázadás idején engedte, hogy a várat Aradról hozatott ágyúkkal szétlőjék, ne váljon az oláh parasztok fészkévé. Itt a Bohus kastélyban folytak 1849-ben a tárgyalások, melynek végén a vár alatti síkon Görgey Artúr hadseregével letette a fegyvert az oroszoknak. A kastély akkori birtokosa, Bohussné Szőgyén Antónia sokat segített a honvédeknek és honvédtiszteknek, a hálás utókor egészalakos bronz szobrot emelt neki a kastélyparkban. A török időkben elnéptelenedő Világosra a XVIII. században román munkaerő telepedett, már Trianon előtt is román többségű volt, ma mintegy 400 magyar él még a társközségeivel 8000 fős településen. A kastélyban román írók múzeuma van.     

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.     / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.erdely-szep.hu /