Világos
Világos Árpádkori település. A
XII. század végén III. Béla király cisztercita apátságot alapított
Világoson. Vára a tatárjárás után épült,
valószínűleg már IV. Béla idejében. Többnyire királyi birtok volt, általában a
Zaránd megyei ispánok igazgatták. A török időkben kiterjedt, erős vár volt,
többször gazdát cserélt. 1615-ben a fizetést nem kapó rác zsoldosok átadták a
lippai basának, s majd 90 évig török erősséggé vált. A Rákóczi szabadságharc
után gazdátlanul romló birtokot végül Grassalkovich herceg jószágigazgatója,
Bohuss Imre váltotta meg a kincstártól, s felvirágoztatta, de a várral már nem
törődött. 1784-ben az oláh parasztlázadás idején engedte, hogy a várat Aradról
hozatott ágyúkkal szétlőjék, ne váljon az oláh parasztok fészkévé. Itt a
Bohus kastélyban folytak 1849-ben a tárgyalások,
melynek végén a vár alatti síkon Görgey Artúr
hadseregével letette a fegyvert az oroszoknak. A
kastély akkori birtokosa, Bohussné Szőgyén Antónia sokat segített a honvédeknek
és honvédtiszteknek, a hálás utókor egészalakos bronz szobrot emelt neki a
kastélyparkban. A török időkben elnéptelenedő Világosra a XVIII. században román
munkaerő telepedett, már Trianon előtt is román többségű volt, ma mintegy 400
magyar él még a társközségeivel 8000 fős településen. A kastélyban román írók
múzeuma van. Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:
www.erdely-szep.hu
/