Vöröstoronyi szoros
A Vöröstoronyi-szoros átjáró a Déli Kárpátokon, itt folyik ki a Székelyföldön eredő Olt folyó Erdélyből Havasalföldre. Nevét egyik váráról, Vöröstorony váráról kapta, amely a XIV. században épült. Az idők folyamán több 3-4 vár is védte a fontos átjárót. A szorost már a rómaiak is használták a dákok elleni hadjárataik során, de csak a XVIII. században épült szekérrel is járható út. A szorostól északra volt Talmács vára, romjai ma is állnak.

Délebbre, Bojca falu alatt az Olt mellett van Vöröstorony vára, melynek első írásos említése 1383-ból maradt fenn. A középkorban vámhely és fontos őrhely volt. 1453-ban V. László a szebeni szászoknak adta át, előírva nekik, hogy kötelesek jó karban tartani, és állandó őrséggel ellátni. 1533-ban megrongálta az Olt árvize, de kijavították. Báthory István fejedelem 1583-as rendelete szerint békeidőben 8, háborús idők esetében 32 darabontnak kellett őriznie. Jelenleg elmegyógyintézet, csak kívűlről szemlélhető.

6 km-el délebbre, az Olt árterén láthatók a XV. században épült Törttorony romjai. Fontos szerepe volt a török támadások megállításában, ám 1533-ban ezt is megrongálta az Olt árvize, ekkortól nevezik Törttoronynak.

Az Olt és a Lator patak összefolyásának közelében egy hegygerincen állt Latorvár, melyet még a XIV. században építettek. 1453-ban a már romos várat V. László a Szász székekhez csatolta, de már nem javították ki, s az 1980-as évekig működő kőbánya teljes pusztulását okozta.

A vám és a karantén sokáig a Latorvár pataknál volt, 1773-ban helyezték délebbre, itt alakult ki Lazaret, itt húzódott Trianon előtt a határ. / Fotók: 2012./     

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.  / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.erdely-szep.hu /